Zene

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Kotta

A zene a hangok és a csend érzelmeket kiváltó elrendezése, létezésének lényege az idő. A pontos meghatározás nem könnyű, de abban általában egyetértés mutatkozik, hogy a zene a hangok tudatosan elrendezett folyamata.

A zene egy művészi kifejezési forma, a hangok és „nem-hangok” (csendek) időbeli váltakozásának többnyire tudatosan előállított sorrendje, mely nem utasít konkrét cselekvésre, viszont érzelmeket, indulatokat kelt és gondolatokat ébreszt.

Az olyan hangkombinációkat, amelyek ugyan tudatosan jönnek létre, de konkrét üzenetük van (vagyis valamilyen cselekvésre ösztönöznek), általában nem nevezzük zenének. Kizárólagos céljuk a figyelem felkeltése. (Autóduda, dallamkürtök, szirénák, telefon, ébresztőóra, tömegközlekedés felhívó hangjelzései, rádióadók szignáljai, áruhoz kapcsolt dallamok, templomi harang, egykoron a vadászok vagy a katonák kürtjelei stb.)

Kizárólag a megfigyelő nézőpontján múlik, hogy mit tekint zajnak vagy zenének. A két fogalom nem zárja ki egymást: bizonyos körülmények között a zene is lehet zaj (például rockzenei koncert átszűrődő hangjai, mikor aludni szeretnénk), máskor a hétköznapi értelemben vett zajt is zeneként értelmezhetjük (vonat ritmikusan zakatoló hangjai, patadobogás). Mindkét csoportba tartozhatnak a természet hangjai, de bizonyosan az emberi beszéd is.

A zenének többféle alkalmazási területe van, ahol nem veszít jellemzőiből, hanem más hasonló célú kifejezési formához társul (mozgásművészetek, színház, film, képzőművészet, irodalom), vagy pedig egy más terület veszi segítségül igénybe úgy, hogy valamelyik jellemzőjét kiemeli (sport, zeneterápia vagy disco, politika), de nem szünteti meg.

[szerkesztés] A zene jellemzői

Zene a legtágabb értelemben: Minden zenekeltés céljából előidézett hanghatás.

[szerkesztés] A zenei hang

Néhány alapfogalom:

A hangérzékelés fiziológiailag nem más, mint valamilyen test által keltett rezgés. Amennyiben a rezgés szabályos, akkor zeni hang jön létre, ha pedig szabálytalan, akkor zörej. (ez nem jelenti azt, hogy a zenében nem használhatunk zörejeket).

A zenei hangnak 4 jellemzője van:

• hangmagasság
• hangerő
• időtartam
• hangszín

1. A hangmagasság
A hangmagasságot az adott rezgésszám határozza meg.
2. A hangerő
A test által kibocsátott rezsgések nagyságának (amplitudójának) függvényében változik.
3. Az időtartam
A zenei hang időbeni hosszúsága
4. A hangszín
Minden hangszer egymástól eltérő karaterű hangzást ad, ha azonos hangmagasságon, és hangerőn is szólaltatják meg.

[szerkesztés] Ritmus

A zene csak az időben fogható fel, s mint ilyen, nem értelmezhető a ritmus fogalma nélkül.

[szerkesztés] Dallam

A dallam a ritmushoz tartozó, különböző magasságú hangok együttese, illetve egymásutánisága.

[szerkesztés] Harmónia

A hangok fajtája, megszólaltatásuk módja, ritmusa, kombinációik és összhangzataik alkalmazása a zenék legjellemzőbb tulajdonsága.

[szerkesztés] Csend

John Cage egészen odáig ment 4'33" című kompozíciójában, hogy magát a csöndet tette egyenértékűvé a muzsikával. Ezt a művet előadhatják bárhol, ahol a muzsikusok 4 perc 33 másodpercen keresztül nem nyúlnak hangszereikhez – legyen az egy forgalmas New York-i sugárút, rét valahol Európában, netán fehér zaj a virtuális térben. Cage gesztusa leginkább Malevics „Fekete négyzet”-ének megfestéséhez fogható és hasonlítható. A hosszabb-rövidebb csöndek, a szünetek szerves részei a zenének.

[szerkesztés] Előadás

A zene elmélete is nagyon fontos, de nem ér fel a zenehallgatás élményével. Ezért nem feledkezhetünk meg az előadóművészetről.

[szerkesztés] Szóló és zenekar

Szimfónikus zenekar

A szóló egy hangszerből, vagy énekhangból áll, a zenekar (klasszikus értelemben) sok hangszerből, amelyhez énekhang is társulhat. A tisztán énekes zenekarokat kórusnak nevezzük. Természetesen a köztes együtteseknek is van nevük: kamaraegyüttes.

[szerkesztés] Szájhagyomány és lejegyzés

A szájhagyomány útján terjedő művek, pl. a népdalok legfőbb különlegessége, hogy az átadás folyamán eltérő változatok, variánsok alakulnak ki, ezzel szemben a lejegyzett zene, a kotta azonos értelmezése miatt nem módosulhat.

[szerkesztés] Rögtönzés, előadásmód, zeneszerzés

A rögtönzés (improvizáció) véletlenül beugró ötlet alapján létrejövő mű, a tulajdonképpeni ihlet. Az előadásmód lényege a kotta értelmezése, és a benne foglalt mű előadásának technikája. A zeneszerzés a zeneművek megalkotásának tudománya és művészete, a zenei ihlet lejegyzése és kiformálása.

[szerkesztés] A zeneszerzés

[szerkesztés] A zeneszerzés módszerei

A zeneszerzés módszereit iskolában tanítják, ami voltaképpen csak a tudomány-része. A művészeti részt iskolában nem lehet tanítani.

A zeneszerzés tudományos része: Forma, Ellenpont, Összhangzattan stb.

A zeneszerzés művészeti része: Ihlet, Önálló ötletek, Tudás okos és önálló felhasználása.

[szerkesztés] Zeneszerzők

Lásd: Zeneszerzők listája

[szerkesztés] Zenehallgatás

[szerkesztés] A zenehallgatás és a siketség

Pedig a zenehallgatás élménye még a siketek számára is adott. Hanghullámok rezgésének érzékelésével kaphatnak információkat arról, milyen zenét is élvezhetnek éppen. A legismertebb példa a siketek és a zene kapcsolatára maga Ludwig van Beethoven volt, aki azután írta számos remekművét, hogy teljesen elvesztette hallását. Evelyn Gennie 12 éves kora óta siket, mégis gyakran foglalkoztatott ütőhangszeres.

[szerkesztés] A zenehallgatás körülményeinek minősége

A zenehallgatási szokások változásával gyakorta elvesznek a muzsikába rejtett eredeti kódok: van, ami új értelmet nyer, van, ami értelmét veszti, de változni mindenképpen megváltozik. Többek közt ezért fontos, hogy minden zenét a neki megfelelő környezetben, módon és hangerővel igyekezzünk hallgatni. A zenehallgatás feltételeinek megteremtése nélkül elveszhet a befogadás élményének örök csodája.

[szerkesztés] A zenei élmény

A zene a befogadás aktusával válik rendezett vagy rendezetlen hangok sorozatából muzsikává. E szónikus képződmények hatása az emberi pszichére hozza létre a zenei élményt. (A zene kapcsolata a tudattalannal tehát fölöttébb intenzív, annak egyéni, kollektív és univerzális vállfajával egyaránt.)

[szerkesztés] Zenei hordozók

A zenei hordozók egyik legrégebbike talán a vinyl lemez. Ez egy eleinte sellakból, majd sztirolból készült korong, mely barázdák segítségével őrizte meg a zenét. Manapság a zenét megvásárolhatjuk CD-lemez, MP3 fájl formájában, előfizethetünk műholdas rádióadásra (ahol csak az általunk kiválasztott stílusú zenét közvetítik), illetve ezek egy részéhez ingyenesen is hozzájuthatunk.

[szerkesztés] Oktatás

Ezt a szakaszt át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.

[szerkesztés] Gyakorlás

A gyakorlás a hangszeren való játék egyik lételeme. A zenélés technikájának elsajátítása eleinte nagy figyelmet igényel, később egyre inkább az adott mű megfelelő eljátszására helyeződik a hangsúly.

Éneklésnél [kórusoknál]: -szolmizáljuk a dallamot

[szerkesztés] Iskolai oktatás

Az általános iskolában a kezdő zenészek csupán hangszerükön tanulnak. Ha tovább akarnak menni egy magasabb intézménybe, (középiskolába) akkor kötelező a szolfézstanulás, és esetenként a zongoratanulás. Általában két évi tanulás után csatlakoznak az iskola zenekarához – ha van –, mivel egy zenekarban jobban fejlődik a diák, és ott lesz önbizalma.

Magyarországon az általános iskoláknak nyolc éves tanítási rendszerük van. Ha letelt a nyolcadik év, felvételire kerül sor, ahol a diák hangszeres tudását, szolfézstudását, esetenként zongoratudását is bemutatja egy legalább 2 fős bizottság előtt.

[szerkesztés] Felsőfokú képzés

Az általános iskola után zeneművészeti szakközépiskola következik. Az itteni tanulók szakközépiskolai végzettséget kapnak, és egyben érettségit is. (az utóbbit az iskolák nem minden esetében adják meg).

A tanulóknak az első két évben teljesmértékben olyan tantárgyaik vannak, mint a más szakközépiskoláké, csak további zenei tantárgyakkal kiegészítve. Vagyis:

• kötelező zongora, heti egy óra
• főtárgy, heti három óra (a főtárgy a diák fő hangszeres órája)
• korrepetíció, heti fél óra (a korrepetíció itt a hangszerkísérőt (ált. zongora) értelmezi)
• szolfézs, heti három óra
• zeneelmélet, heti kettő óra
• Zeneirodalom, heti két óra (a Zeneirodalmat néha Zenetörténetnek is nevezik)
• továbbá énekkar, vagy zenekar.

(a fenti óraszámok egy kilencedikes, azaz egy elsős diák óraszámai)

A második év után, a harmadik évben, már elmarad: biológia, kémia, földrajz, rajz. Viszont ugyanabban az évben bejönnek helyettük a karvezetés (szabadon választható), népzene (szabadon választható), rajz (szabadon választható).

Kell választani plusz egy tantárgyat az érettségire. Általában a diákok többsége a népzenét választja, a másik tömb pedig a rajzot. De vannak különleges választások is, akik pl: kémiát, informatikai vagy egyéb vizsgát, és biológiát választottak.

[szerkesztés] Zeneelmélet

Lásd: Zeneelmélet

[szerkesztés] Zenetörténelem

A zenetörténet fontos ahhoz, hogy a diákok megtudják, hogy hogyan éltek, dolgoztak a régi művészek. Fontos emberek: Bach, Händel, Mozart, Liszt, Kodály

[szerkesztés] Stílusok

[szerkesztés] Popzene

[szerkesztés] Rockzene

A rockzene (rock 'n roll) az 50-es években alakult ki. Szerkezetileg vokális harmóniákra épül, amit elektromos gitár, basszusgitár és dob kísér, melyekhez később csatlakoznak billentyűs hangszerek (orgona, zongora, szintetizátor). Napjainkig számos műfaj alakult ki, így a rockzene mára egy nagyon tág fogalom lett, sok helyütt keveredve más stílusokkal. Sokan divatnak tartják e műfajt, bár jogtalanul. Ugyanis a rock'n' roll zene testesíti meg a lázadás eszményét legátfogóbban.

[szerkesztés] Népzene

A népzene a népcsoportok által szerkesztett mű. A népzenének általában nem ismerjük a szerzőjét, mivel az évszázadok során alakult ki a zeneszám.

[szerkesztés] Zenei stílusok listája

• Zenei stílusok listája

[szerkesztés] Hangszerek

A zene hangjait rendszerint hangszerekkel keltik, vagy énekelik.

[szerkesztés] Pszichológiai hatásai

Pszichológiai vizsgálatok kimutatták, hogy csecsemőkre Mozart és Vivaldi zenéje megnyugtatóan hat, míg a rockzene, Beethoven vagy Brahms zenéje hatására erőteljesen rugdalóztak.^[1]

[szerkesztés] Jegyzetek

[szerkesztés] Lásd még

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak

Zene témában.

• Zeneelmélet
• Kotta
• Magyar zene
• Török zene
• Albán zene

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Magyar népdal és népzenei gyűjtemény
• Technowar - Magyar elektronikus zene
• Jazz.lapozz.hu
• Latinzene.lapozz.hu
• Magyar zenészek lapozz.hu
• Külföldi zenészek lapozz.hu
• Zenész.alp.hu - linkgyűjtemény
• Zene.lap.hu - linkgyűjtemény