Október 7.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Október 7. az év 280. (szökőévekben 281.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 85 nap van hátra.

Névnapok: Amália, Amál, Bakács, Baksa, Bekény, Bekes, Garfield, Gerold, Girót, Mária, Márk, Márkus, Rodion, Szergiusz, Vendelina, Zserald

[szerkesztés] Események

• Kr. e. 3761 – A zsidó vallás szerint Isten e napon teremtette a világot (ünnepét nem a Gergely-naptárhoz igazítják, hanem a zsidó naptárhoz, „Tishri 1.”).
• 1184 – Francia szerzetesek lerakják a szentgotthárd apátság alapjait a mai Szentgotthárdon
• 1411 – Luxemburgi Zsigmond német-római császár, magyar és cseh király Pozsonyban eljegyzi kétéves leányát, Erzsébetet a 14 éves V. Habsburg Albert osztrák herceggel.
• 1555 – I. Szulejmán újból elrendeli az erdélyi rendeknek, hogy ismét János Zsigmondot tekintsék erdélyi fejedelemnek.
• 1571 – A török hajóhad vereséget szenved Lepantónál az egyesült spanyol-velencei hajóhadtól.
• 1705 – II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem utasításban szabályozza a szécsényi országgyűlés végzése értelmében felállított Gazdasági Tanács működését.
• 1848 – A magyar képviselőház törvénytelennek nyilvánítja Jellasics főhadparancsnoki kinevezését, az országgyűlés feloszlatását és a haditörvénykezés bevezetését.
• 1848 – Az újonnan alakult magyar honvédsereg Ozoránál megadásra kényszeríti Roth és Philippovich császári tábornokok hadtestét, mindkét parancsnokló tábornokot fogságba ejtik. (A honvéd csapatok egyik parancsnoka Görgey Artúr).
• 1879 – Andrássy Gyula gróf külügyminiszter és Heinrich Reuss herceg bécsi német követ aláírják a kettős szövetség létrehozását kimondó okiratot. A szerződő felek kötelezettséget vállalnak, hogy ellenséges támadás esetén fegyverrel segítik egymást.
• 1885 – Véget ér a nemzetközi gazdakongresszus Budapesten.
• 1915 – Bulgária a központi hatalmak oldalán belép az első világháborúba.
• 1919 – Meglakul a holland királyi légitársaság, a KLM.
• 1931 – Az első infravörös fénnyel készült fénykép elkészül Rochester-ben.
• 1935 – A Népszövetség Tanácsa Olaszországot agresszornak nyilvánítja, Etiópia megszállása miatt.
• 1938 – A Magyarországi Szociáldemokrata Párt választmánya határozatában támogatja a Felvidék visszacsatolását.
• 1938 – Az újonnan megalakuló szlovák kormány élére Jozef Tiso kerül.
• 1938 – Németországban törvényt hoznak, mely előírja, hogy minden zsidó állampolgár útlevelébe "J" megkülönböztető jelzést kell pecsételni.
• 1940 – Sztrájkba lépnek a salgótarjáni bányászok.
• 1944 – A Dumbarton Oaks-i konferencián az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Kína képviselői elhatározzák, hogy a Népszövetséget felváltják az Egyesült Nemzetek Szervezetével.
• 1944 – Brit-amerikai légitámadások a érsekújvári (ma: Nové Zámký, Szlovákia), a szombathelyi, a csapi (ma: Csop, Ukrajna), a komáromi, és a zalaegerszegi vasúti pályaudvarok ellen.
• 1949 – Megalakul a Német Demokratikus Köztársaság (NDK).
• 1955 – Konrad Adenauer szövetségi kancellár tárgyalásainak erdeményeképpen az utolsó német hadifoglyok is hazaérkeznek a Szovjetunióból az NSZK-ba.
• 1959 – Először láthatunk képeket a Hold túlsó oldaláról a szovjet Luna 3 segítségével.
• 1977 – Elfogadják a Szovjetunió új alkotmányát.
• 1982 – A New York-i Broadway-n bemutatják a "Macskák" c. musicalt.
• 1983 ‑ II. János Pál pápa a temesvári esperesség „ad nutum Sanctae Sedis” ordináriussává nevezi ki Kräuter Sebestyént.
• 1985 – A palesztín Abu Abbasz csoportja elfoglalja az "Achille Lauro" nevű olasz luxushajót és 450 utasát túszúl ejti. Egy amerikai zsidó utast megölnek.
• 1988 – A magyar országggyűlésben a képviselők "felállásos szavazással" döntenek a bős-nagymarosi vízlépcső építésének folytatásáról.
• 1989 – Grósz Károly lemond az MSZMP főtitkári posztjáról.
• 1989 – Budapesten megalakul a Magyar Szocialista Párt (MSZP). A párt magát a nyugati szocialista pártokkal rokon politikai intézményként határozza meg. "Az MSZMP-n belüli reformtörekvések örökösének tekinti magát" – mondja a kongresszusi állásfoglalás. Az új párt elnökének Nyers Rezsőt választják meg.
• 2001 – Megindul az amerikai hadsereg támadása Afganisztán ellen.
• 2002 – Budapesten tanácskozik az Európai Unióval 1998 vége óta csatlakozási tárgyalásokat folytató hat ország, az ún. luxemburgi hatok (Magyarország, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Szlovénia).
• 2003 – Arnold Schwarzeneggert Kalifornia állam kormányzójává választják.
• 2004 – Lemond Norodom Sihanouk, Kambodzsa királya.
• 2007 – A budapesti Rubik-kocka világbajnokságon 4 arany- és két ezüstérmet szerez a magyar csapat, a viadal legjobbja a világcsúcs megdöntő Kuti Mátyás.

[szerkesztés] Születések

• 1697 – Canaletto (Giovanni Antonio Canale) itáliai festőművész († 1768)
• 1801 – Adolf Müller magyar származású osztrák zeneszerző, karmester († 1886)
• 1810 – Nagy Ignác nyelvművelő, író, szerkesztő, az MTA lev. tagja († 1854)
• 1828 – Falk Miksa újságíró, szerkesztő, publicista († 1920)
• 1885 – Niels Bohr Nobel-díjas dán fizikus, atomfizikus († 1962)
• 1900 – Heinrich Himmler náci birodalmi vezető (Reichsführer), az SS, majd később a Gestapo parancsnoka († 1945)
• 1909 – Bóbis Gyula birkózó, olimpiai bajnok († 1972)
• 1910 – Tabi László újságíró, humorista († 1989)
• 1912 – Tátrai Vilmos Kossuth-díjas hegedűművész († 1999)
• 1912 – Dr. Gillemot László gépészmérnök, egyetemi tanár, Kossuth-díjas, az MTA tagja († 1977)
• 1912 – Fernando Belaúnde Terry politikus, Peru elnöke († 2002)
• 1922 – Polcz Alaine író, pszichológus († 2007)
• 1922 – Wagner Nándor magyar szobrász, festőművész († 1997)
• 1927 – Al Martino (er. Alfred Cini) amerikai énekes, színész
• 1930 – Berek Kati kétszeres Jászai Mari-díjas, kiváló művész, a Nemzet Színésze
• 1931 – Desmond Tutu Nobel-békedíjas dél-afrikai püspök
• 1942 – Halász Judit színésznő, énekesnő, előadóművész
• 1952 – Vlagyimir Putyin orosz politikus, a KGB igazgatója, Oroszország elnöke
• 1955 – Yo-Yo Ma kínai származású francia csellista
• 1960 – Viktor Lazlo francia énekes
• 1967 – Toni Braxton amerikai énekesnő, dalszerző, színésznő
• 1985 – Jana Khokhlova orosz jégtáncosnő
• 1990 – Stefkó Péter "Budai Névtelen Sznob Alkoholisták" elismert tagja

[szerkesztés] Halálozások

• 1849 – Edgar Allan Poe amerikai író, költő, újságíró (* 1809)
• 1892 – Karacs Teréz pedagógus, író, a nőnevelés egyik úttörője (* 1808)
• 1924 – Bér Dezső, magyar festő, grafikus, karikaturista és plakáttervező. (* 1875)
• 1943 – Rékai Nándor magyar zeneszerző, karmester (* 1870)
• 1956 – Pécsi József fotóművész, fényképészeti szakíró, szaktanár (* 1889)
• 1959 – Mario Lanza olasz származású amerikai operaénekes (tenor) (* 1921)
• 1970 – Fülep Lajos református lelkész, művészettörténész, művészetfilozófus (* 1885)
• 1973 – Fodor József magyar író, költő, műfordító (* 1898)
• 1978 – Ország Lili (Majlát Györgyné) magyar festőművésznő (* 1926)
• 1988 – Sőtér István magyar író (* 1913)
• 1993 – Ferdinandy Mihály, író (* 1912)
• 1994 – Niels Kai Jerne angol születésű dán orvostudós, egyetemi tanár, a brit Királyi Társaság tagja (1980), Nobel-díjas (1984 (* 1911)
• 2002 – Tóth Endre rendező (* 1912)

[szerkesztés] Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok