Erzsébet híd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Az „Erzsébet híd” lehetséges további jelentéseiről lásd: Erzsébet híd (egyértelműsítő lap).

Erzsébet híd
Elhelyezkedése	Budapest, I. és V. kerület
Áthidalt akadály	Duna
Szerkezettípus	függőhíd
Legnagyobb támaszköz	290,0 m
Nyílások száma	3
Teljes hosszúság	378,6 m
Szélesség	27,1 m
Sávok száma	6
Tervező	Sávoly Pál
Átadás ideje	1903. október 16. 1964. november 21.

A felfüggesztés

Az Erzsébet híd Budapest egyik legnevezetesebb hídja a Dunán, amely az V. kerületet köti össze az I. kerülettel.

[szerkesztés] Az eredeti híd

1898 és 1903 között épült, nem sokkal a Ferenc József nevét viselő híd (ma: Szabadság híd) után. Az időközben Genfben merénylet áldozatául esett Erzsébet királynéról nevezték el.

Az 1894-ben megtartott nemzetközi pályázaton az első díjat a Kübler György az esslingeni gépgyár főmérnöke és Eisenlohr és Weigle stuttgarti építészekkel együtt elkészített egynyílású kábelhídterve nyerte el. A terv azonban nem került kivitelezésre, mert a döntés lánchíd mellett történt. Ennek fő oka az volt, hogy a külföldön gyártott kábelek helyett, az egész vasszerkezetet hazai anyagból és hazai munkával lehetett előállítani.

A híd a maga idejében műszaki szenzációt keltett, mivel egyetlen, 290 m hosszú nyílással ívelt át a Dunán, vagyis függőhíd. Architektúráját Nagy Virgil tervezte. A láncszerkezetű híd szecessziós díszítést kapott.

Forgalom a régi Erzsébet hídon

A híd rendszere merevített lánchíd, amelynél a híd egész önsúlyát a láncok hordták. A láncok síkjában a hídpálya két szélén elhelyezett rácsos vastartók (ún.:merevítőtartók) csak a híd részleges megterhelésekor léptek működésbe, oly módon, hogy a láncnak a nem egyenletesen eloszló hatása alatt, egyébként keletkező nagy alakváltozásait, az abból fakadó káros és veszélyes lengéseit megakadályozták. A híd 290 méteres nyílásán kívül mindkét oldalán 42-42 méteres rakparti áthidalások csatlakoztak. Az egymástól 20 méteres távolságban elhelyezett két kettős láncra volt felfüggesztve. A hídpálya 18 méteres volt, ebből 11 méteres kocsiúttal, és két egyenként 3,5 méteres gyalogjáróból állt. A kocsiút két szélén egy-egy villamosvasúti vágány volt elhelyezve.

Hazánkban először itt alkalmaztak Martin acélt. A főtartókat négyzetméterenként 450 kg embertömeg-terhelésre méretezték, a pályaszerkezetnél pedig 2 db 16 tonnás teherkocsit vettek alapul. A híd vasszerkezetét a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára (MÁVAG), a láncokat a diósgyőri állami vasgyár készítette, az alépítményi munkákat Gross E. és Társa és Fischer Henrik társvállalkozók hajtották végre.

Az építési munkák 1898-ban kezdődtek el. 1902-ben a szerelés előrehaladott stádiumában, a hídfőkön nagyon csekély elmozdulást észleltek. Ezért az építést felfüggesztették. (Oka az volt, hogy a lánckamrák víztelenítése miatt használt aszfaltréteg a ráható nyomás miatt plasztikussá vált, és a felette lévő falrésszel együtt a lánc húzóerejének irányában lassú mozgásnak indult.) A hiba kijavítása után folytatták a szerelést, és az építkezést 1903 őszén befejezték. A hidat 1903. október 16-án adták át a forgalomnak. Az összes súlya 11 170 tonna, az összes költsége: 12 403 000 korona volt.

[szerkesztés] A híd felrobbantása

Az Erzsébet hidat 1945. január 18-án a reggeli órákban robbantotta fel a Pestet kiürítő német haderő. Nem tudni pontosan miért, de a négyből csak a budai hídfő déli lánckamrájában robbant fel a töltet. Az elszakadó déli lánc így nem tartotta tovább az útpálya súlyát, ami dél felé csavarodva rántotta magával a budai oldalon álló pilont a Dunába. Érdekesség, hogy az északi lánc ugyan megsérült és összeroncsolódott, viszont nem szakadt el. Pesten a hídfő állva maradt, és egészen az új híd építésének kezdetéig emlékeztetett a háború eme pusztítására.

[szerkesztés] A mai híd

Az Erzsébet híd alulról - megfigyelhetőek a két oldalt és középen húzódó szervizjáratok

Helyreállítására a budapesti Duna-hidak közül utolsóként került sor. Sok vitát szült, hogy érdemes-e helyreállítani a régi hidat a régi helyen, vagy esetleg egy teljesen új hidat építsenek más vonalvezetéssel. Végül Sávoly Pál modern külsejű, de az eredeti pilléreket hasznosító terve alapján, 1961 és 1964 között történt meg az újjáépítés. A hidat 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. A 2-es metró elkészülte után 1972. december 31-ével a hídon megszűnt a villamosforgalom.

[szerkesztés] Érdekességek

• Az Erzsébet híd 23 évig volt a világ legnagyobb nyílású lánchídja, 1903 és 1926 között.
• A pilonok kereszttartó elemeiben a vízelvezető nyílások a camera obscura elvén az alatta haladó forgalom fordított, színes képét vetítik a belső oldalfalakra^[1]

[szerkesztés] Források

• Magyar Mérnök-, és Épitész Egyesület: Techikai fejlődésünk története (Budapest, 1928) 435-438. old.

[szerkesztés] Galéria

Légifelvétel az Erzsébet hídról	Az Erzsébet híd a EU-belépés napján 2004-ben	A régi Erzsébet híd egy postai levelezőlapon	Ábrázolás az ötvenfilléres érme 1967 és 1999 között forgalomban levő veretén

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A Wikimedia Commons tartalmaz Erzsébet híd témájú médiaállományokat.

• A régi Erzsébet híd a Sulineten
• Az új Erzsébet híd a Sulineten
• Az új Erzsébet híd átadása 1964. november 20-án
• Villamosok az Erzsébet hídon
• Homonnai.hu – Erzsébet híd
• DBridges – Erzsébet híd
• Képek az Erzsébet híd horgonykamrájából
• Titkos mozi az Erzsébet híd tetején
• Fényképek Magyarországi hidakról
• Archív képek Budapest hídjairól