2007

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

2007 más naptárakban

Gergely-naptár	2007
Ab urbe condita	2760
Örmény naptár	1456 ԹՎ ՌՆԾԶ
Bahá’í naptár	163 – 164
Berber naptár	2957
Buddhista naptár	2551
Kínai naptár	4703–4704
Japán naptár	2667 (Jimmu-korszak)
Burmai naptár	1369
Bizánci naptár	7515 – 7516
Kopt naptár	1723 – 1724
Etióp naptár	1999 – 2000
Zsidó naptár	5767 – 5768 (Zsidó év) | 5768
Hindu naptárak
- Vikram Samvat	2062 – 2063
- Shaka Samvat	1929 – 1930
- Kali juga	5108 – 5109
Holocén naptár	12007
Iráni naptár	1385 – 1386
Muszlim naptár	1427 – 1428
Koreai naptár	4340
Thai szoláris naptár	2550

Évszázadok: 20. század – 21. század – 22. század

Évtizedek: 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek – 2040-es évek – 2050-es évek

Évek: 2002 – 2003 – 2004 – 2005 – 2006 – 2007 – 2008 – 2009 – 2010 – 2011 – 2012

---

Tartalomjegyzék 1 Események 1.1 Január 1.2 Február 1.3 Március 1.4 Április 1.5 Május 1.6 Június 1.7 Július 1.8 Augusztus 1.9 Szeptember 1.10 Október 1.11 November 1.12 December 2 Az év témái 2.1 Választások 2007-ben 2.2 Államok vezetőinek listája 2007-ben 2.3 2007 a filmművészetben 2.4 2007 a táncművészetben 2.5 2007 a színházművészetben 2.6 2007 a videojátékokban 2.7 2007 a légi közlekedésben 2.8 2007 az irodalomban 2.9 2007 a zenében 2.10 2007 a sportban 2.11 2007 a jogalkotásban 2.12 2007 új világörökségi helyszínei 2.13 2007 a televízióban 3 Születések 4 Halálozások 2007-ben 5 Nobel-díjak 6 Nemzeti ünnepek, évfordulók, események

[szerkesztés] Események

[szerkesztés] Január

• január 1. – Az Európai Unióval összefüggő események:
  • Bulgária és Románia csatlakozása az Európai Unióhoz;
  • Szlovénia saját valutaként bevezeti az eurót;
  • A bolgár, a román és az ír nyelvek az EU hivatalos nyelvévé válnak;
  • Németország fél évre átveszi az EU elnökségét.
• január 1. – Hongkong elkezdi büntetni a dohányzást a legtöbb étteremben és közel 1200 köztéren.
• január 1. – Az ISBN hossza 10-ről 13 számjegyre bővül.
• január 1. – A dél-koreai Pan Gimun lesz az ENSZ új főtitkára a hivatalát kitöltő Kofi Annan után.
• január 1. – A brazil államelnök, Luiz Inácio Lula da Silva megkezdi második elnöki periódusát.
• január 1. – Oroszország és Fehéroroszország megegyezésre jutnak a gázárvitában.
• január 1. – Angola belép az OPEC-be.
• január 3. – Kína antiterrorista razziát tart Xinjangban.
• január 5. – A Hitachi elkészíti a világ első egy terabájt kapacitású merevlemezét.
• január 7. – Stanisław Wielgus, Varsó érseke lemond tisztségéről, miután kiderül róla, hogy korábban együttműködött a kommunista titkosrendőrséggel.
• január 11. – Vietnam a WTO 150. tagja.
• január 11. – Ausztriában felesküdött az új, nagykoalíciós kormány a szociáldemokrata Alfred Gusenbauer vezetésével; az év folyamán számos szociális programot vittek keresztül (megélhetési minimumot vezettek be, nagyvonalú nyugdíjakról döntöttek – ugyanakkor enyhítették a kelet-európai munkavállalókkal szembeni korlátozásokat és adóreformot vezettek be.)
• január 15. – A második Gyurcsány-kormány csökkenti a gyógyszerár-támogatási kulcsokat, így egy évtized óta először sikerül az egészségbiztosítási alap gyógyszerkiadásokra szánt összegén belül maradni.
• január 17. – 19. A Kyrill orkán nagy pusztítást okozva halad át Európa felett.
• január 19. – Az Kyrill nevű viharban súlyosan megsérült MSC Napoli konténerszállító óriáshajó megfeneklik Nagy-Britannia cornwalli partvidékén.
• január 21. – Parlamenti választások Szerbiában – a Szerb Radikális Párt érte el a legtöbb szavazatot, de nem talált magának koalíciós partnert.
• január 26–28. – A visegrádi csoport (V4) vezérkari főnökeinek sliač-i ülése.
• január 26. – Martti Ahtisaari, ENSZ–megbízott – egy bécsi nemzetközi konferencián – ismerteti Koszovó–tervét, amely szerint a tartomány korlátozott szuverenitást kapna, s biztosítania kellene a szerb kisebbség autonómiáját.

[szerkesztés] Február

• február folyamán tartották a nemzetközi játékkiállítást a németországi Nürnbergben.
• február 6. – A 2006-os zavargásokat elemző Gönczöl-jelentés nyilvánosságra kerül, a dokumentum súlyos rendőri hibákat említ.
• február 12. – A kosovoi albán vezetés alapvetően elfogadhatónak tartja az Ahtisaari-javaslatot, azonban Prištinában tiltakozások robbannak ki, követelve Kosovo teljes szuverenitását.
• február 13. – A szerb kormány elveti Martti Ahtisaari ENSZ–megbízott koszovói rendezési javaslatát, mivel az olyan jogokkal ruházza fel Koszovót, amelyek csak szuverén államokat illetnek meg.
• február 13. – A Pekingben tartott hatoldalú tárgyalások hetedik fordulóján Észak-Korea beleegyezett, hogy felszámolja atomprogramját, bezárja jongbjoni reaktorát, cserébe 1 millió tonna fűtőolajért és egy makaói bankszámlán zárolt 25 millió dollárjáért.
• február 14. – Beiktatták hivatalába Türkmenisztán új elnökét, Gurbanguly Berdimuhammedow eddigi ügyvezető államfőt.
• február 15. – Magyarországon bevezetik a vizitdíj és kórházi napidíj fizetési kötelezettséget.
• február 16. – A magyar igazságszolgáltatás kínos melléfogását igazolva a rendőrség bejelenti, mégsem a Kaiser–Hajdú páros követte el a nyolc áldozattal járt móri mészárlást.
• február 19. – Az Alkotmánybíróság új tagja Trócsányi László, Kiss László mandátumát meghosszabbítják.
• február 22. – Kormányválság Olaszországban, távozik Romano Prodi olasz miniszterelnök, de a köztársasági elnök nem fogadja el lemondását.
• február 23. – Az APV aláírja a Malév 99,95%-os részvénycsomagjának eladásáról szóló szerződést a pályázaton nyertes Borisz Abramovics érdekeltségébe tartozó vevővel.
• február 24. – Az MSZP kongresszusa Gyurcsány Ferencet az MSZP elnökévé választotta a távozó Hiller István helyett, ezzel „összevonva” a pártelnöki és miniszterelnöki funkciókat.
• február 24. – A virginiai kongresszus mindkét háza bocsánatot kért azért a szerepért, amit a szövetségi állam játszott a feketék rabszolgasorban tartásában az USA-ban.
• február 26. – Hugo Chávez, Venezuela elnöke bejelenti, hogy államosítják az Orinoco torkolatvidékének addig nyugati olajvállalatok által művelt nagy olajmezőit. Később kivonult a Világbankból és az IMF-ből.
• február 26. – A hágai nemzetközi bíróság ítéletében nem teszi felelőssé Szerbiát a srebrenicai népirtásért.

[szerkesztés] Március

• március 1. – A mandátumát kitöltő Járai Zsigmond után Simor András, a Deloitte elnöke lett a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
• március 1. – A Nemzetközi Sarki Év (IPY – International Polar Year) hivatalosan elkezdődött.
• március 2. – Több napon át tartó zavargások törnek ki Koppenhágában, miután a kormányzat kísérletet tesz egy ún. foglaltház kiürítésére.
• március 3. – „Ideiglenesen” megszűnt a személyszállítás 14 magyarországi vasútvonalon. A közlekedési minisztérium az utazók kis számára hivatkozva szüntette meg a vonalak finanszírozását.
• március 3. – Teljes holdfogyatkozás, Magyarországról teljes egészében látható.
• március 4. – Kisebbségi önkormányzatokat választottak Magyarországon. A cigány országos önkormányzat vezetéséért a Kolompár Orbán, illetve Farkas Flórián vezette listák versengtek.
• március 4. – Érvénytelenül ért véget a Pécsen tervezett NATO-radarról rendezett népszavazás. A résztvevők 94%-a a radar ellen szavazott.
• március 4. – Az észtországi parlamenti választásokon a jobboldali-centrista kormánykoalíció győz.
• március 5. – Lebontják a Koppenhágai „Punk palotát”.
• március 6. – Ledöntik a Ciprus három évtizedes megosztottságát jelképező betonfalat Nicosiában
• március 9. – Berlinben az Európai Unió államai megegyeznek, hogy átlagosan 20%-kal csökkentik az EU szén-dioxid-kibocsátását.
• március 10. – Eredménytelenül fejeződnek be a – Kosovo jövőjéről február 21-én kezdődött – szerb–koszovói tárgyalások Bécsben.
• március 15. – Megállapodtak az egységkormányról a palesztinok; melynek létrehozásáról már február elején megegyezett a Fatah és a Hamász, de a tárgyalások mostanáig elhúzódtak.
• március 15. – A nemzeti ünnepen zavargások törnek ki Budapesten, de erejük nem közelíti meg az őszi zavargások mértékét.
• március 15. – A pápa elfogadja Szabó Tamás püspök lemondását a Tábori püspökség vezetéséről.
• március 16. – Az ESA bejelenti, hogy a Mars Express mérései alapján a Mars déli pólusán található vízjég 4 km vastagságú.
• március 16. – A pekingi parlament az államival egyenrangúnak ismerte el a magántulajdont. A termőföld azonban tartósan állami tulajdonban marad.
• március 17. – Heten meghaltak, 13-an súlyosan megsérültek a szamarai repülőtéren bekövetkezett légi katasztrófában.
• március 18. – Finnországban a liberális Centrumpárt a szavazatok 23%-át megszerezve nyerte meg a választásokat.
• március 19. – Részleges napfogyatkozás a Távol-Keleten és Óceániában.
• március 23. – Az iráni haditengerészet 15 brit tengerészt ejtett fogságba. Lásd: Brit katonák 2007-es iráni foglyul ejtése.
• március 25. – Európában kezdetét veszi a nyári időszámítás.
• március 25. – Brigitte Mohnhauptot, az egykori RAF tagot 24 év után szabadon engedik az aichachi börtönből.
• március 26. – Észak-Írországban kiegyezett az északír konfliktus két esküdt ellensége, Gerry Adams katolikus vezető és a protestáns Ian Paisley, pártjaik részvételével közös kormányt alakítottak. Így ötévnyi szünet után megkezdhette működését a belfasti parlament, megszűnt London közvetlen irányítása.
• március 26. – Martti Ahtisaari – az ENSZ–főtitkár kosovoi különmegbízottja – benyújtja jelentését az ENSZ BT-nek.
• március 28. – A portugáliai Serpa városka mellett működni kezd a világ legnagyobb, 52 000 napelemből álló naperőműve.
• március 30. – A Kuncze Gábor-korszak után Kóka János gazdasági miniszter kerül az SZDSZ élére, Fodor Gábort csak a második fordulóban, csekély arányban megelőzve az elnökválasztáson. Fodor környezetvédelmi miniszter lett, Kóka pedig december elején kilépett a kormányból, Eörsi Mátyást váltva a frakcióvezetői poszton.

[szerkesztés] Április

• április 2. – Walesben életbe lép a nyilvános helyen való dohányzás tilalma.
• április 2. – Erős földrengést követően 28 áldozatot követelő szökőár pusztít a Salamon-szigeteken.
• április 2. – Ukrajnában az elnök feloszlatta a parlamentet és előrehozott választásokat ír ki.
• április 3. – Az oroszlányi bányászzenekar kíséretével, fél év késéssel beindult a 4-es metró alagútját fúró két fúrópajzs.
• április 3. – A TGV szuperexpressz Párizs és Strassbourg között 574,8 km/h-s rekordsebességre gyorsul egy kísérlet során.
• április 3. – A ENSZ Biztonsági Tanácsa megkezdi az Ahtisaari-javaslat tárgyalását.
• április 4. – Irán szabadon engedi a március 23-án elfogott brit tengerészeket.
• április 4. – Lemond miniszteri tisztségéről Molnár Lajos egészségügyi miniszter.
• április 5. – A kisebbségi jobbközép cseh kormány bevezeti a vizitdíjat, receptdíjat és napidíjat is tartalmazó, szociális juttatásokat megnyirbáló reformcsomagját, amely az egykulcsos adózást és a társasági adó-kulcsok csökkentését is tartalmazza. Bár a gazdaság kiemelkedően teljesít 2007 folyamán, Mirek Topolánek kormányának jelentősen csökken a népszerűsége.
• április 5. – A 120 tagú kosovói parlament 100:1 arányban úgy határoz, hogy támogatja az Ahtisaari-javaslatot, mivel az a nemzet érdekeivel összhangban áll. A parlament egyben elfogadja azt is, hogy amíg nem épül ki a javaslatban foglalt politikai és közigazgatási intézményrendszer, továbbra is működjenek Kosovo területén az ENSZ által felügyelt katonai és polgári szervek.

• április 6. – Budapest és Pusztaszabolcs között forgalomba áll a MÁV új Talent típusú motorvonata.
• április 8. – Irán az USA ellenvetéseit figyelmen kívül hagyva elkezdi az urán ipari mértékű dúsítását.
• április 8. – Pokolgépes merényletben hat kanadai katona életét vesztette Dél-Afganisztánban.
• április 9. – Charles Simonyi űrrepülése (visszatérés: április 21.).
• április 12. ‑ A visegrádi négyek és Ukrajna védelmi minisztereinek pozsonyi találkozója.
• április 15. – Vízre bocsátják az orosz Borej-osztály első egységét, a Jurij Dolgorukij atomtengeralattjárót.
• április 16. – Kiképzésen részt vevő afgán rendőrök között robbantja fel magát egy öngyilkos merénylő kilenc embert megölve, és huszonötöt megsebesítve.
• április 16. – Egy diák ámokfutása 32 áldozatot követel a virginiai műszaki egyetemen.
• április 18. – az UEFA bizottsága Cardiffban kihirdette, hogy a Lengyelország – Ukrajna páros rendezi a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokságot.
• április 19. – A román parlament felfüggesztette tisztségéből Traian Băsescu román államfőt. Az elnök lemondás helyett népszavazást írt ki visszahívásáról. Ideiglenesen Nicolae Văcăroiu szociáldemokrata politikus vette át az államfői posztot.
• április 22. – A konzervatív Nicolas Sarkozy a szavazatok 31%-ával nyerte meg a francia elnökválasztás első fordulóját. A második fordulóba jutott még a 25%-ot szerzett szocialista Ségolène Royal is.
• április 23. – Elhunyt Borisz Jelcin volt orosz elnök (1991-1999), az orosz változások jellegzetes alakja, a csecsen felkelés leverője. (*1931. február 1.)
• április 23. – Letette hivatali esküjét Horváth Ágnes új egészségügyi miniszter.
• április 24. – Európai tudósok bejelentik, hogy Föld-típusú exobolygót fedeztek fel a 20 fényévnyire található Gliese 581 rendszerben.
• április 26. – Tallinnban zavargások törtek ki az észt főváros második világháborús szovjet hősi emlékművének egy városszéli katonai temetőbe való áttelepítése kapcsán. A háromnapos események során egy 19 éves fiatalember meghalt, 153-an pedig megsebesültek. Oroszország keményen bírálta az eset kapcsán Észtországot, egy időre leállította az olajszállítást, Moszkvában tüntetők blokád alá vették az észt nagykövetséget, orosz gépekről indított hackertámadások pedig megbénították egyes észt minisztériumok, pártok, bankok honlapját.
• április 27. – India GDP-je átlépte az ezermilliárd dollárt, a világon 12.-ként. Itt él ugyanakkor a Föld szegényeinek 44 százaléka, 800 millió ember.
• április 29. – Az iszlamista gyökerű Igazság és Fejlődés Pártja egyik vezetőjének, Abdullah Gül külügyminiszternek elnökjelöltsége elleni tiltakozásul milliós tüntetés volt Isztambulban. A júliusi előrehozott választáson az új parlament mégis elnökké választotta.
• április 30. – Ettől a naptól kezdve tilos a nyilvános helyen való dohányzás Észak-Írországban.

[szerkesztés] Május

• május 1. – Egy majális alkalmából a XVIII. kerületben, a Nagybecskerek utcai Malév-pályán felállított légvárat a benne játszó gyerekekkel együtt nekilökött a szél egy korlátnak. Hét gyerek megsérült, köztük egy nyolcéves kisfiú agysérülést szenvedett, és két nappal később elhunyt a kórházban.
• május 1. – Hugo Chávez bejelenti, hogy Venezuela kilép a Világbankból.
• május 1. – Az iraki belügyminisztérium nyilvánosságra hozza, miszerint belharcok során lelőtték az al-Káida iraki vezetőjét (Abu Ajjub al-Maszrit) a fővárostól északra fekvő térségben.
• május 2. – Ismeretlenek ellopták Kádár János csontjait és felesége urnáját a fővárosi Fiumei úti temetőből.
• május 3. – Az ország Egyesült Királyságtól való elszakadását támogató Skót Nemzeti Párta szavazatok 32,9%-ával győz a skóciai parlamenti választásokon.
• május 3. – Oroszország nem tájékoztatja többé NATO-partnereit csapatmozgásairól, miután Vlagyimir Putyin elnök meghirdette az európai hagyományos erőket korlátozó (CFE) szerződés teljesítésének befagyasztását.
• május 3. – Életét vesztette az észak-kelet afganisztáni Fajzabádban egy cseh tiszthelyettes, amikor a heves esőzések következtén a közeli hegyről sárlavina zúdult le, s járművét maga alá temette.

• május 4. – Skóciában a Skót Nemzeti Párt nyerte a törvényhozási választást, ám Skócia teljes függetlenségét célzó programjával kisebbségben maradt. Alex Salmond vezetésével alakítottak kisebbségi kormányt, aki hivatali ideje alatt a kérdést népszavazásra kívánja bocsátani.
• május 6. – Nicolas Sarkozyt, a bűnözés elleni kemény fellépést és a bevándorlás szigorítását előtérbe helyező belügyminiszert a szavazatok 53%-ával Franciaország elnökévé választják – az eredmény tükrözi, hogy nemcsak a szélsőjobboldali választók egy részét, hanem Segolene Royal sok baloldali szavazóját is meggyőzte határozott fellépése. Győzelme nyomán zavargások törnek ki több francia városban. „Sarko” afféle hiperelnökként rendszeresen tematizálja a médiát, nyit az USA felé, aktivizálja a francia diplomáciát az EU-ban.
• május 7. – Fodor Gábor hivatalba lép környezetvédelmi miniszterként.
• május 7–25. – Az olaszországi Szardínia szigetén zajlik a SPRING FLAG '07 elnevezésű NATO többnemzeti légierő-gyakorlat.
• május 8. – Az Európai Bizottság kis módosítással jóváhagyta a 2007–2013 között 7 ezer milliárd forint uniós támogatás felhasználását lehetővé tevő Új Magyarország fejlesztési tervet.
• május 9. – A Nobel-békedíjas José Ramos Horta, a kelet-timori elnökválasztás második fordulóját 70%-os támogatottsággal nyerte meg.
• május 10. – Tíz év és nyolc nap hivatalában eltöltött idő után beadja lemondását Tony Blair, az Egyesült Királyság miniszterelnöke.
• május 10. – Lopás gyanújával hallgatja ki a katonai ügyészség az OTP Bank Széna téri fiókjánál történt túszejtésnél helyszínelő egyik rendőrt.
• május 12. – A San José-i orosz nagykövetség épületének konzuli részlegében egy fegyveres kilenc embert ejtett túszul, akit a helyi rendőrség őrizetbe vett négy órával később.
• május 13. – Az SPD nyeri a brémai tartományi választásokat.
• május 15. – A nemzeti nyomozóiroda egy volt rendőrt vett őrizetbe a 2002-es móri banki vérengzés újabb gyanúsítottjaként.
• május 16. – Jacques Chiracot tizenkét évi elnökség után Nicolas Sarkozy váltja a francia államfői székben.
• május 17. – Lemond a Világbank elnöki posztjáról Paul Wolfowitz. Bukását közvetlenül az okozta, hogy miközben a korrupció elleni harcot hirdetett, barátnőjét magas fizetéssel járó állásba helyeztette. Utódja július 1-jétől Robert Zoellick, a Goldman Sachs vezetője.
• május 17. – Francois Fillont nevezte ki kormányfőnek az új francia elnök, Nicolas Sarkozy.
• május 19. – Bagdadban hat – titkos fegyverraktárakat felderítő – amerikai katona és a tolmácsuk életét vesztette egy pokolgépes robbantásban, míg a német PRT három, szolgálaton kívüli katonája a kunduzi bazárban – egy öngyilkos merénylő által működésbe hozott robbanó szerkezet miatt – hal meg.
• május 19. – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök menesztette Bene László országos és Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitányt.
• május 20. – Romániában népszavazáson 74,33%-kal bizalmat kap a parlament által korábban felfüggesztett Traian Băsescu államfő.
• május 20. – A 2007-es észak-libanoni konfliktus kitörése.
• május 20. – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elfogadta Petrétei József lemondását.
• május 24. – 2500. résszel lezárult a 48 éve tartó családregény – a Kossuth rádió népszerű sorozata – „A Szabó család”.
• május 24. – A konzervatív Fianna Fáil a szavazatok 41%-ával győz az ír választásokon.
• május 27. – Szeptember 30-ára rendkívüli választásokat írnak ki Ukrajnában.
• május 29. – A parlament döntése alapján határozatlan idejűek lesznek a magyarigazolványok.
• május 31. – A lett parlament (Saeima) elnökké választja Valdis Zatlerst

[szerkesztés] Június

• A Fatah és a Hamasz konfliktusa polgárháborúvá fajul, mely során a Hamasz kiszorítja a vetélytárs szervezetet a Gázai övezetből.
• június 5. – Az alkotmánybíróság engedélyezi az aláírásgyűjtést egy, a felsőoktatási tandíjról, illetve a vizitdíjról szóló népszavazás kezdeményezésére.
• június 10. – Szövetségi parlamenti választások Belgiumban.
• június 11. – Az egyiptomi részleges parlamenti választásokon súlyos szabálytalanságok történtek. A márciusi alkotmánymódosítás óta megszűnt a bírók kontrollja a választások fölött, vallási alapon nem működhet párt, független jelölt nem indulhat az államfői posztért és terrorizmus gyanújával bárkit bíróság elé lehet állítani.
• június 12–15. – CFE-konferencia Bécsben.
• június 13. – A magyar PRT elszenvedi az első személyi sérüléssel járó támadást.
• június 15. – Júliustól hatályos kormányátalakítást jelent be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A Miniszterelnöki Hivatal vezetője Szilvásy György után Kiss Péter lesz, Szilvásy pedig tárca nélküli titokminiszter lett. Lamperth Mónika a szociális tárcához került, az ő helyére az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium élén Bajnai Gordon avanzsált.
• június 15. – Leszakad egy másfél kilométer hosszú híd több mint 150 méteres szakasza Kínában, miután egy teherszállító hajó a híd pillérének ütközik.
• június 15. – Kezdetét veszi az Európai Unió saját rendőri missziója Afganisztánban, amelynek keretében 160 rendőr érkezik az ázsiai országba.
• június 16. – A keletnémet utódpárti PSD és a nyugatnémet WASG egyesülésével megalakul a Baloldal (Die Linke) nevű formáció Németországban. Irányítói Oskar Lafontaine és Lothar Bisky társelnökök, frakcióvezetője Gregor Gysi.
• június 17. – Mahmúd Abbász palesztin elnök meneszti az Iszmail Hanije vezette koalíciós kabinetet, s helyére szükségkormányt nevez ki (Szalam Fajjad vezetésével).
• június 17. – Az ENSZ és az Afrikai Unió közös békefenntartó erőket küld a nyugat-szudáni Darfúrba, ahol csaknem öt éve tart a polgárháború legalább 200 ezer áldozattal.
• június 18. – SPD-Zöld kormány alakul Brémában.
• június 22. – Sétálók találják meg a Duna-parton a súlyosan sérült Kármán Irén újságírót.
• június 23. – Az EU-csúcson a 27 tagállam vezetői megegyeznek az új európai szerződésről.
• június 24. – Halálra ítélik Vegyész Alit – Szaddám Huszein unokatestvérét – aki az iraki-iráni háború idején elrendelte az Anfal-hadműveletet.

• június 25. – Az Országos Választási Bizottság engedélyezi a tandíjról, a kórházi napidíjról és a vizitdíjról szóló népszavazásokat indítványozó aláírások gyűjtését.
• június 25. – Ötvenen meghaltak – köztük az al-Káidával szembekerült, az amerikai és iraki haderőkhöz pártolt hat szunnita törzsi vezető – abban a pokolgépes merényletben, melyet egy öngyilkos merénylő hajtott végre egy bagdadi hotelben.
• június 25. – Az osztrák OMV bejelenti egyesülési szándékát a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-vel. A menedzsment és a kormányfő a közeledést ellenségesnek minősítette, a magyar cég felvásárolta és baráti cégeknek kölcsönadta saját részvényeinek 43 százalékát. Kormánykezdeményezésre az Országgyűlés megalkotta a „lex Mol”-t, a hazai stratégiai fontosságú cégek felvásárlásának megnehezítésére – ezt az Európai Bizottság több ponton is a szabad tőkeáramlás alapelvével ellentétesnek találta.
• június 26. – Csípőtöréssel kórházba szállítják II. Albert belga királyt.
• június 26. – Dunaújvárosban megkezdte a termelést a Hankook gumiabroncsgyára, amely a világon a hetedik legnagyobb.
• június 26. – Szekeres Imre honvédelmi miniszter Moszkvában bejelenti, hogy Magyarország 2009-ben végleg kivonja hadrendjéből a MiG–29 típusú vadászrepülőgépeket.
• június 27. – Tony Blair benyújtja lemondását, szavahihetőségét vesztett politikusként távozik. Gordon Brown lesz Nagy-Britannia új miniszterelnöke, aki ígéretes kezdés után az év végére népszerűségének 19 éves mélypontjára viszi a Munkáspártot.
• június 29. – Móse Kacav izraeli államfő átadta lemondását Dalia Icik izraeli parlamenti elnöknek.
• június 30. – Több sikertelen merényletkísérlet London belvárosában és a glasgowi repülőtéren.

[szerkesztés] Július

• július 1. – Portugália fél évre az Európai Unió elnöke lesz.
• július 1. – Várossá nyílvánítják Törökbálint, Alsózsolca, Körösladány, Ács, Maglód, Biatorbágy, Bük és Mándok településeket. Ezzel 298-ra emelkedik magyarországi városok száma.
• július 1. – E naptól egész Nagy-Britanniában tilos a nyilvános helyen való dohányzás.
• július 1. – Robert Zoellick a Világbank új, 11. elnöke.
• július 1. – Az újonnan megalapított MÁV Start Zrt veszi át a magyarországi vasúti személyszállítás üzemeltetését.
• július 3. – Iszlámábád Vörös Mecsetében barikádozták el magukat azok a szélsőséges iszlámisták akik – az afganisztáni tálibokéhoz hasonló – fundamentalista iszlám törvénykezést követelnek Pakisztánban.
• július 4. – Szocsi kapja a 2014. évi téli olimpiai játékok rendezési jogát.
• július 5. – Egy bükkábrányi bányagödörből több millió éves mocsárciprusok kerülnek elő.
• július 5–8. – Élénk tiltakozások és atrocitások kíséretében zajlik le a XII. Leszbikus, Meleg, Biszexuális és Transznemű Fesztivál. [1] [2]

• július 7. – A Live Earth keretében hét kontinensen egy időben koncerteztek együttesek, hogy a globális felmelegedési válságra felhívják az emberek figyelmét.
• július 7. – Elkezdődik az évek óta doppingbotrányokkal tarkított Tour de France, a leleplezések ezúttal sem maradnak el.
• július 8. – Beiktatják hivatalába az új gyulai román ortodox püspököt, Siluan Mănuilă–t.
• július 10. – Kétnapos hivatalos látogatást tett Magyarországon Viktor Juscsenko ukrán államfő magyar kollégája, Sólyom László köztársasági elnök meghívására. [3]
• július 11. – A pakisztáni hadsereg két napi ostrom után ellenőrzés alá vonta a fundamentalisták szentélyét, a Vörös Mecsetet; az összecsapások során 73 iszlám fegyveres és kilenc katona esett el.
• július 12. – A Fővárosi Bíróság bejegyzi a Magyar Gárda Kulturális Hagyományőrző Egyesületet, mely a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnökének – Vona Gábornak – a vezetésével alakul meg. A Fővárosi Főügyészség december közepén az egyesületi törvény megsértése miatt kezdeményezte a bíróságon a gárda betiltását.
• július 14. – A francia államfő (Nicolas Sarkozy) meghívására először vonulnak fel – a francia nemzeti ünnepen – a párizsi Champs-Élysées-n együtt az Európai Unió 27 tagállamának katonái – köztük az MH Támogató Dandár egy díszzászlóalja – a francia alegységekkel.
• július 15. – Simon Peresz lesz Izrael kilencedik elnöke.
• július 16. – 6,8-es erősségű földrengés rázza meg Japán északnyugati részén található Niigata tartományt; jelentős károk keletkeznek a Kasivazaki város melletti atomerőműben.
• július 17. – Vegyi riadót rendelnek el Ukrajnában – a Lviv megyei Buszk közelében – miután felborul egy foszfort szállító vasúti szerelvény és annak öt tartálykocsija kigyullad.
• július 18. – Erőteljes robbanás rázta meg a New York-i Manhattan városrész központját – közel a Grand Central vasúti pályaudvarhoz –, amikor felrobban egy transzformátor.
• július 19. – Heten meghaltak, 19-en megsebesültek egy Makó közeli buszbalesetben.
• július 20. – Magyarországon megdől a hőségrekord. A Kiskunhalason mért 41,9 °C a valaha mért legmagasabb érték az ország területén.
• július 20. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa – miközben Oroszország elutasítása miatt elveti az Ahtisaari-javaslatot – az újabb tárgyalások folytatására egy újabb közvetítő missziót (ún. „trojka”) jelöl ki az EU, az USA és Oroszország részvételével.
• július 22. – Törökországban a voksok 47%-ával és a mandátumok abszolút többségével győz a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja.
• július 24. – Több mint nyolcévi fogság után hazaérkeznek (Szófiába) és elnöki kegyelemben részesülnek azok a bolgár ápolónők és arab orvos akiket a líbiai ügyészség 438 gyermek – HIV-vírussal való – megfertőzésével vádol.
• július 24. – A dunaújvárosi Pentele-híd és a csatlakozó M8-as autópálya 5,2 km szakaszának átadása.
• július 27. – augusztus 5. – Művészetek Völgye
• július 29. – Súlyos vereséget szenved a japán felsőházi választásokon, 1955 óta először elveszíti a többségét a Liberális Demokrata Párt.
• július 30. – meghalt Michelangelo Antonioni olasz filmrendező és Ingmar Bergman svéd filmrendező
• július 31. – London befejezettnek nyilvánítja a 38 éve tartó – minden idők leghosszabb brit hadműveletét – a Lobogó elnevezésű akciót.

[szerkesztés] Augusztus

• augusztus 1. – Diplomáciai-tudományos csata bontakozik ki az Északi-sark bányászati jogáért, miután egy expedíció titánból készített orosz zászlót helyezett el az Északi-sarkon, a tengerfenéken. A misszió célja az volt, hogy bebizonyítsa, hogy a sarkponton átvezető két hátság a szibériai kontinentális talapzat részét képezi.
• augusztus 1. – Leszakad egy, a Mississippi folyón átívelő 35W jelű, kétszer négysávos államközi út hídja Minnesota állambeli Minneapolisban az esti csúcsforgalom idején.
• augusztus 1. – A cserkészek megalakulásuk 100. évfordulóját világszerte megünnepelték.
• augusztus 1. – Mazari Sharifban Dieter Warnecke dandártábornok veszi át Josef D. Blotz dandártábornoktól az Északi Regionális Parancsnokság parancsnoki beosztását.
• augusztus 2. – a Mattel 1,5 millió kínai gyártású, ártalmas mennyiségű ólmot tartalmazó gyerekjátékot kényszerült visszahívni az üzletekből.
• augusztus 3. – Száj- és körömfájás-járványt észleltek egy brit farmon. Gordon Brown összehívta a COBRA ülését.
• augusztus 1–4. – Mr. Gay Europe, meleg férfiak európai szépségversenye a Budapesti Melegnapok keretében (július 29.–augusztus 5.). előzetes beszámoló a Velveten 1., 2., 3.
• augusztus 4. – Szlovéniában betiltják a vendéglátóhelyeken való dohányzást.
• augusztus 5. – Álarcos fegyveresek elrabolnak négy értékes képet – két Bruegel, egy Alfred Sisley és egy Claude Monet képet – a nizzai szépművészeti múzeumból.
• augusztus 5. – Ehud Olmert izraeli miniszterelnök egy palesztin történelmi városba, Jerikóba érkezett, s így több mint 7 éve ő az első, aki meglátogatja Palesztinát vagy a gázai térséget.
• augusztus 5–6. – Camp Davidben tanácskozik George W. Bush amerikai és Hamid Karzai afgán elnök.
  

  

  George W. Bush és Hamid Karzai (2007. augusztus 6.)
• augusztus 6. – Két Szu-25-ös típusú harci gép orosz felségjelzéssel behatol Grúzia légterébe, és rakétatámadást hajt végre egy nagy teljesítményű radarállomás ellen Gori városa körzetében.
• augusztus 7–15. – 15. Sziget Fesztivál, Budapest
• augusztus 7. – Megkezdi munkáját a Gripen-bizottság Vadai Ágnes, honvédelmi államtitkár vezetésével.
• augusztus 7. - Bontani kezdik a Skála Budapest Nagyáruházat, a "budai Skálát".
• augusztus 8. – Átadják a Kőröshegyi völgyhidat.
• augusztus 9. – Kormányválság Lengyelországban – Lech Kaczynski államfő megegyezik az előrehozott választásokról az ellenzék vezetőjével.
• augusztus 11. – A Der Spiegel című újság közzéteszi azt a nem sokkal azelőtt felfedezett írásbeli utasítást, amely NDK határőrségében szolgáló Stasi-tagok számára parancsba adja a menekülők lelövését a berlini falnál és a belnémet határon.
• augusztus 13. – Negyven utas könnyebb sérüléseket szenved, amikor egy Isztambulból induló komp összeütközik az ukrán „Szemjon Rudnyev” nevű teherhajóval.
• augusztus 13. – Karl Rove – az amerikai elnök legfőbb tanácsadója – bejelenti, hogy augusztus végén lemond tisztségéről.
• augusztus 13. – Kisiklik a Moszkvából Szentpétervárra tartó „Nyevszkij Expressz” Malaja Visera közelében, mikor egy házilag készített szerkezet felrobban alatta.
• augusztus 15. – Dániában betiltják a vendéglőkben, munkahelyeken és egyéb nyilvános helyeken való dohányzást.
• augusztus 15. – A Richter-skála szerinti 7,9-es erejű földrengés rázza meg Peru Csendes-óceán menti vidékét.
• augusztus 18. – Az előre hozott kazah parlamenti választást Nurszultan Nazarbajev államfő Nur-Otan pártja nyeri.
• augusztus 19. – A thaiföldiek népszavazáson elfogadják az ország új alkotmányát.
• augusztus 20. – Harminchét év után – hagyományteremtő szándékkal – Budapesten a Kossuth tér helyett a Hősök terén rendezik meg – 109 honvéd-, illetve határőrtiszt részvételével – a tisztavatást.
• augusztus 20–29. – Szekeres Imre honvédelmi miniszter – Cao Gangchuan vezérezredes, kínai honvédelmi miniszter meghívására – hivatalos látogatáson vesz részt Kínában.
• augusztus 21. – Angela Merkel német kancellár először látogat Magyarországra, ahol 6 órás villámlátogatása során találkozik Gyurcsány Ferenc kormányfővel, Sólyom László államfővel és Orbán Viktorral.
• augusztus 21. – december eleje között Leonardo-kiállítás fut Debrecenben, Az igazi Da Vinci címmel. A 280 millió forintba került tárlatot 162 ezren tekintették meg.
• augusztus 24. – Átadják az M7 autópálya Nagykanizsa és Becsehely közötti 17,3 km-es szakaszát.
  

  

  Görögországi tűzvészek 2007 nyarán
• augusztus 25. – Kosztasz Karamanlisz rendkívüli állapotot hirdetett ki Görögországban az egész nyáron, de augusztus két hetében különös erősséggel tomboló tűzvészek miatt, melyek 66 emberéletet követeltek, a GDP 1%-ának megfelelő kárt okoztak, és mintegy 400 ezer hektárnyi területet pusztítottak el a Peloponnészosz-félsziget déli és nyugati részén, Athén környékén és Évia szigetén. A kormányzati tétlenkedés ellenére az előrehozott parlamenti választásokon csekély többséggel ugyan, de újra Karamanlisz alakíthatott kormányt.
• augusztus 25. – A budai Várban, a Sándor-palota előtt tesznek esküt a frissen megalakuló Magyar Gárda tagjai.
• augusztus 28. – Megérkezik Camp Pannóniába az MH Tartományi Újjáépítési Csoport harmadik váltásának (PRT3) első csoportja.
• augusztus 29. – Az FHB Jelzálogbank Nyrt. állami többségét váratlanul tőkepiacon értékesítik, az érte kapott 67 milliárd forintot adósságtörlesztésre fordította az állam.
• augusztus 29. – A Fővárosi Ítélőtábla elutasította az autópálya-építő cégek fellebbezését a sztrádakartell-ügyben, ezzel jóváhagyta a Gazdasági Versenyhivatal által azokra mért mintegy 7 milliárd forintos kartellbírságot.
• augusztus 31. – Átadják az M3 autópálya Görbeháza és Nyíregyháza közötti szakaszát.
• augusztus 31. – Roland Kather német altábornagyot Xavier de Marnhac francia altábornagy váltja a KFOR parancsnoki székben.

[szerkesztés] Szeptember

• szeptember 1. – A júniusban az NBH élére megbízott főigazgatóként került Laborc Sándor vezénylésével életbe lépett annak új szervezeti rendszere.
• szeptember 2. – Az Eurostar a London és Dover közötti új gyorsvasúti pályán haladva 2 óra 3 percre rövidíti a London és Párizs közötti utazás időtartamát.
• szeptember 3. – Megkezdődnek a Panama-csatorna kiszélesítésének, a hozzá tartozó új zsiliprendszer építésének munkálatai. Az 5,2 milliárd dollárosra tervezett beruházás célja, hogy 2014-re a legnagyobb tankerek számára is átjárható legyen a csatorna.
• szeptember 4–13. – Román–magyar közös hadgyakorlat a Bakonyban.
• szeptember 6. – Meghalt Luciano Pavarotti világhírű operaénekes.
• szeptember 6–9. – A kanadai Victoriában tartja éves informális tanácskozását a NATO Katonai Bizottsága.
• szeptember 7. – Feloszlatja magát Lengyelország parlamentje, a Szejm. A parlamenti pártok előrehozott választásokban egyeznek meg.
• szeptember 7–9. – XVI. Benedek pápa ausztriai látogatása.
• szeptember 10. – Másodszorra is elfogadta az Országgyűlés az állami vagyonról szóló törvényt.
• szeptember 10. – Navaz Sarif volt pakisztáni kormányfőt néhány órával hazaérkezése után kitoloncolták Szaúd-Arábiába.
• szeptember 12. – Benyújtja lemondását Mihail Fradkov orosz miniszterelnök, amit Vlagyimir Putyin államfő elfogad.
• szeptember 12. – Daniel Ciobotea – Moldva és Bukovina metropolitája – személyében megválasztják az új román ortodox pátriárkát.
• szeptember 13. – A 4-es metró egyik alagútfúró szerkezete áttöri a Tétényi útnál – 14 méter mélyen – kialakítandó metróállomás betonfalát.
• <